Mysty Kata
Tavasz szonett
Szívekben most áldott Nap tüze lángol,
szomjazó perceket oltanak megint.
Szerelmes légyottra mindenki bátor.
Keresni kell, a hiányt érzed te is.
A kék madár álmok tűzfalára száll,
s addig énekel, amíg párjára lel.
Egyetlen álma teljesülhet talán...
Sokat szenvedő a sorsával perel.
Lelke álomszép dalával intonál.
Csók esőben hangja pereg lelkesen,
szóvirágban felsorolja indokát.
Románcokból elege lett rendesen.
Tiszta forrás táplálhatja szerelmét,
Akit szeret, megfogja majd a kezét.