Örökké gyermek
Írta: giziszalay Dátum: May 21 2013 18:02:50
V
Fölém rózsaszínű ernyőt tartott
Az ünneplőbe bújt májusi tavasz,
Látni engedte fátyla hasadékán
Mint nyújtózik a pőre virradat.
Teljes hír
Örökké gyermek
Friss harmatban érkezett a reggel
Azon a mélázó vasárnapon,
Fakadó orgona illatos árnyában
Üldögéltem csendesen, a padon.
Fölém rózsaszínű ernyőt tartott
Az ünneplőbe bújt májusi tavasz,
Látni engedte fátyla hasadékán
Mint nyújtózik a pőre virradat.
Egy korán kelő gerle turbékolva
Köszöntött, vélte, magam vagyok,
Nem láthatta a kismadár, mellettem..
Egy lélek ül, akit marasztalok.
Beszéltem néma szavakkal hozzá
Hangtalan érintve az emlékeket,
Látni véltem azt a boldog kislányt
Ki csokrot szedett egykor a réteken.
Mezők virágával ahogyan szaladt-
Tűzpiros ruháján kibomlott szalag,
Arcán a gyermekkor édes varázsa
Ajkán a szót, Anyám, ahogy kiáltja.
A gerle búgása búsan abbamarad,
Tán érzi, mégsem vagyok magam,
Meg ne zavarja e napnak varázsát,
Az Anya, s gyermeke nyugalmát.