Eltűnök egy kis időre,
Láthatatlan maradok,
Elrejtőzöm egy függöny mögé
Onnan figyelem a világot.
Nem kell nékem vásott siker,
Csak egy kis nyugalom,
Még a világ sem bír el,
És meg lesz majd a jutalom.
Éjszakánként előbújok,
Ha Isten is akarja,
Megírom a lelkem baját,
Ami szívem zavarja.
Nem kell nékem hírnév,
Sem semmilyen jutalom,
És ha tudnék repülni,
Szárnyalnék az utakon.
A függöny mögé elbújok,
De a szemem itt ragad,
És, ha egyszer meghalok,
A versem az már itt marad.