Őszi erdő csendjét
felverik a szél kürtjei,
a fák gyérülő lombfüggönyét
átszúrják a fény tőrei.
Száraz levelek tömege
szőnyeget terít a földre le,
apró erdei rovarok menetelnek
téli pihenőhelyre.
Hűvös légáramlat ökörnyálat kerget,
az erdei vadak ásnak téli vermet.
Hallgat a madárdal, hangtalan
költöznek a darvak,
az őszi égre vé alakot varrnak.
Szomorú az elmúlás,
könnytelen sírás.
Nyirkos permet szerteszéjjel,
tócsákat bőröz a szél.
Nedvességtől ragad sárgult avar,
lassan párolog, már
nem szomjas a talaj.
Sétánk az őszi erdőben
fájón szívünkbe mar.
Búcsút int az ősz is elmenőben,
kísérje ez a dal.