Koromsötét éjszakában
kiáltanék utánad,
de nem jön hang a torkomon,
csak magamban toporzékolok!
Integetek, hátha megérzed,
hogy várom, hogy visszanézel
és átgondolod amit érzek,
repülnék utánad az éjben!
Se, nem hallod,
se, nem érzed,
csak eltünsz a sötétségben
és lépteid szaporázod.
Itt hagysz engem, a koromsötétben,
nem érdekel, hogy félek, vagy nem
arcomon könnyek peregnek,
vizes a párnám, mikor felébredek!