Mysty Kata
Ötvenen túl
A jelen valós,
a múlt mese,
a jövő...
sorszám.
Az én ellenszegül,
a te kimerül,
az ő,
rajtad csak derül,
de a mi-re lassan
Fény terül,
s pont kerül.
Ötvenen túl
a póráz lazul,
a hang halkul,
a harag puhul,
a harc tovább dúl,
a gond válladra hull ,
s te állsz konokul.
Ötvenen túl
az igaz, még igazabb,
a hamis, még hamisabb,
minden tér végesebb,
az idő egyre tétlenebb...
Az élet szín és játék,
benne minden ajándék.
Szobra már rég kész.
Szikrája hunyni kész.