Milyen ostoba voltam...
Írta: gyongyszem555 Dátum: April 01 2014 05:05:03

---

H


Ó, mily' ostoba voltam egykor régen,
nem vettem észre e cselt,
érzelmeimet nem tartottam féken,
nem tudtam, szíved felejt.

---

Teljes hír

---

(fantázia-szülte)

Ó, mily' ostoba voltam egykor régen,
nem vettem észre e cselt,
érzelmeimet nem tartottam féken,
nem tudtam, szíved felejt.
Játszottam a tűzzel, pedig tudtam, éget,
nem érdekelt, csak lássalak téged,
játszottál velem, építetted váram
két szemedben én egy tündért láttam.

Homokváram döntötted egy pillanat alatt
de még akkor is vágytam a szép szavad,
mely sokszor nem is volt szép, csak én képzeltem azt,
ekkorát csalódni, már tudom, nem szabad.
Mert ostoba voltam, egykor régen,
tűz égetett, de nem féltem,
csüngtem ajkadon, követtem nyomod
nem láttam, hogy Te a tőrödet fogod,

és nyomod a reszkető szívembe
mosolyogva, durva szavaddal kísérve,
kérdeztem, miért? Mondtad, miért ne?
Játéknak vége szívem, nincs mese!
Most, hogy emlékezem, mi volt egykor, régen,
szégyellem magam, érzelmem nem volt féken,
fájt a seb, és Te csak mosolyogtál csendben
ridegség és közöny ült a bús lelkeden.