Szilágysomlyó
Írta: iytop Dátum: April 06 2014 08:02:46
V
Végül felértünk a Magurára,
az éjszaka mélyén, a sötétben,
a táj szépsége előttünk kitárult,
léptünk, érintésünk nem volt tétlen.
Teljes hír
Végül felértünk a Magurára,
az éjszaka mélyén, a sötétben,
a táj szépsége előttünk kitárult,
léptünk, érintésünk nem volt tétlen.
Az egész vidéket magamba szívtam
lent a város, mint fiatal lány arca,
dúlt bennem egy emlék, magamhoz hívtam,
a sötét eltakart s a remények harca.
Intő jelek ... inkább a fény játszott,
pislogó tüzek villantak fel értünk,
szemhéjam a csillagokkal táncolt,
gyorsan átöleltelek, egy kicsit féltünk.
Ó, hát nem is tudom ebből mi maradt, látod ?
Talán a sötétség és az apró jelek,
lent toronynak tűnő apró látomások,
a tejútrendszer le,egész a völgybe ment.
Igen, ott volt lent a völgyben
közelinek éreztem, s mialatt
mikor még fölöttünk volt, örömmel,
- mindenütt és sehol -,akkor is magamhoz szorítottalak.