Reménytelenül
Írta: janus Dátum: May 30 2014 08:47:39
MM
a vágyam már elgyengült kicsiny madárka
ki rabként neki száll az ablaküvegnek
míg végül földre zuhan törött szárnya
már nem vitorlája a szeleknek
Teljes hír
halkan lábujjhegyen surrant ki a remény
alvó szívem ajtaját résnyire hagyta
hideg szökött be és szemet szúró fény
s a szép álom a padlóra zuhanva
lett szilánkos szüntelen fájó valóság
rongyos ruhában dideregve nézett rám a jóság
a vágyam már elgyengült kicsiny madárka
ki rabként neki száll az ablaküvegnek
míg végül földre zuhan törött szárnya
már nem vitorlája a szeleknek
gyógyítanám ha a remény visszajönne
de érzem én nélküle szeretlek majd mindörökre