Versemet, Jávorka Csaba: Béke c. csodás festménye ihlette.
H.Gábor Erzsébet
Béke
Ma csend van a parkban.
Az árny ligetében
a fák koronája az ünnepi dísz.
A zöld, meg a barna, s a tarka kavalka
dús keveréke mennyei íz.
Festmény a szemnek, sója a szónak,
fénybuborékok, gyöngyök a fán,
nap sugarában fürdik a holnap -
nyílik a szívem, s dalra a szám.
A fák anyakarja életet őriz -
lágyan szitál az égi arany,
kúszik a mélyre árnyakat űzni -
langy puha selyme, mint a hajam.
Bölcső a fészek, s apró pihéket
óvva takar be nyári levél,
s őrizve álmuk ringatja őket,
halk dúdolással dajka, a szél.
Csak nézem a fákat.
Csend van a parkban;
s egy apró madárhad megjelenik,
s víg csicseréjük megszelídíti
nem csak a fákat, a szívemet is.
2014.08.08.