Bú, öröm és a hiányzó zsákok
Írta: lambrozett Dátum: Szeptember 25 2014 00:00:00

---

V

Szomorú Időkben, szomorú emberek
szomorúság-zsákból szomor-magot esznek. -

---

Teljes hír

---

Szomorú Időkben, szomorú emberek
szomorúság-zsákból szomor-magot esznek. -

De lám csak! hirtelen mosolyognak szájak
s egyszerre derül fel jókedve a Mának. -

Vajon mit láthatnak, hogy fogsoruk villan?
Vajon mit figyelhet lelkük kíváncsibban?

Néznek fel mindnyájan a vajúdó égre,
hol lassan megnyílik a Szentek Ösvénye. -

Vakító fényúton egymás mögött jönnek
azok, kiket a Sors már sohasem tör meg. -

Tekintenek Földre, le, a sáros rögre
és tőlük erőt kap, az is, aki gyönge. -

És húznak magukkal Szivárványt, ékeset,
azért, hogy ne legyen szürke az életed. -

Miattad, miattam és miattunk lépdel
színes kavalkádjuk, ezredévnyi hévvel. -

Látomás, látomás, maradj még körünkben,
pusztulóban a szép és a fennkölt hűtlen. -

Éppúgy, ahogy eddig, letaglóz a kétség:
hol van Hit, Becsület?...elkótyavetyélték. -

Kaptak ám ebből, kik sosem érdemelték,
így veszett értéke, nincs is erre mentség. -

Mégis folyton keres, keresgél az Ember,
kibúvót, megmentőt, koronként ezerszer. -

Inkább belátná, hogy képessége véges...
arra gyúrna jobban, miben tehetséges. -

Bezárult a mennybolt, eltűntek a Szentek,
...ezen a vidéken túl sok gonosz hemzseg. -

Ismét visszatért a bánat a szemekbe,
s tovább-csörgedezve sújt le az erekre. -

Hiszen...

Szomorú Időkben, szomorú emberek
szomorúság-zsákból szomor-magot esznek. -

(2014. szeptember)