Átkozott bálvány
Írta: loretta Dátum: February 18 2008 04:36:07
T
Lelkem kalitkából szabadult
Madárként száll. Elõttem az út,
Teljes hír
Lelkem kalitkából szabadult
Madárként száll. Elõttem az út,
Elõttem a szabadság. Miért fáj
Mégis ez a zabolátlan világ?!
Ledöntöttem életem bálványát.
Hisz' könyörögtem és imádtam,
De nem segített rajtam. Elhagyott.
S már azt hittem, a szívem halott.
De csak saját magamat büntettem
Az ártatlan bûnökért, s a szûzies
Vágyakért. Visszavártam az elveszett
Szerelmet. De vissza többé nem jöhet.
A lelkem feketében járt, s gyászoltam
A múltat. Elhittem, nem lehet máshogy.
De most valahogy kellenek a fények,
A színek, s kellene végre valaki más.
A szívem új tavaszra vár. És lehet,
Megtaláltam, ki hangjával a teret
Újra betölti, s az oltár üres helyét
Nem látom többé, ha tudok szeretni...