Az öreg bálnavadász…
Írta: KiberFeri Dátum: November 22 2014 13:42:42
.jpg/250px-Sunset_(%C3%96reg-t%C3%B3).jpg)
V
Hajnalban még derengett, dühöngött a süket csend…
Az öreg bálnavadász ladikkal halászni ment.
Lassan a hajnali napfény rávetődik a tóra
Új napot nyit ez a kora hajnali, álmos óra.
Teljes hír
Hajnalban még derengett, dühöngött a süket csend…
Az öreg bálnavadász ladikkal halászni ment.
Lassan a hajnali napfény rávetődik a tóra
Új napot nyit ez a kora hajnali, álmos óra.
Fiatalon tengeren élt, bálnára vadászott,
Még most az éjjel is csak a tengerről álmodott
Hiába, megöregedett, csalódott, érzi hiányt,
Ő már vénember, nem ölelgethet fiatal leányt.
Az éjszakai szél reggelre csendesedett,
Pedig még nemrég nagy hullámokat kergetett.
Éjjel nem volt kapás, nem fogott halakat,
Pedig csalikat bedobott, még oly sokat.
Szemét csak mereszti vízfelszínre és a botjára,
Jók a csalijai, ámde még sincsen… nincs kapása.
Öreg, már egyedül él, kunyhójában senki már nem várja,
Egyedül lesz akkor, amikor eljön érte a halála.
Próbálkozik más csalival, az is eredménytelen,
A vízfelszín is, mint a szeme, bánattól fénytelen.
Ideges már és rángatja a botot, hátha rákap
A hal. Majd, ha vége lesz, őhozzá nem jön el a pap.
Később mikor a nap már oly magasan jár,
Látta vízben, egy méretes hal arra jár,
Nem volt éhes, meg még talán élni akart...
Az öreg meg nem vett észre a zivatart.
A nagyon nagy szélrohammal nagy vihar érkezett,
Az öreg ladik nem bírta, jó nagyot vétkezett
És az alján a kis lyuk kitágult, nagyobb méretet vett fel.
Vihar elsüllyesztette az öreg ladikot, őrjöngéssel.
Vihar után a szomszédok mind a parton voltak,
Nézelődve várták öreget, drukkoltak… holtnak.
Ő már elment… többet nem jött haza
Árva maradt... szegényes kunyhója.
Vecsés, 2014. július 20. – Kustra Ferenc