Advent a Don-kanyarban
Írta: KiberFeri Dátum: December 29 2014 16:50:36
V
Otthon Advent van. Itt lövés, jég, alázat!
Muszkaföldön itt is! Mellemben gyalázat!
Hónapok óta –nem akarok-, itt vagyok
Mikor lesz az, hogy én is hazaindulok.
Teljes hír
Otthon Advent van. Itt lövés, jég, alázat!
Muszkaföldön itt is! Mellemben gyalázat!
Hónapok óta –nem akarok-, itt vagyok
Mikor lesz az, hogy én is hazaindulok.
Otthon a feleségem terhes
Udvaron, Bodri kutya mérges,
De tudom, hogy mind a ketten hazavárnak,
Nélkülem a szívükben oly’ nagyon fáznak.
Mi lesz, a kicsi babám megszületett már?
Otthon is hóba, jégbe fagyott a határ?
Szeretteimnek, honnan lesz karácsonyfájuk?
Én nem vagyok otthon, hogyan állunk alájuk?
Otthon is azt várják, életben kell maradnom!
Már csak azt álmodom, hogy átölel a karom…
Itt már a hidegben, ritkán csak szalonnát kapunk,
Utána meg havat olvasztunk, és hólét iszunk.
Karácsonykor itt nem lesz nagy lakoma, finom sütemény,
Az otthon hiányzik… szabadság sem lesz… csalfa tünemény.
Tán’ a szakács, majd a gulyáságyút csőre tölti,
Mi itt van, nem sok, abból ő a löttyöt megfőzi.
Életben kell maradnom, ezt csak úgy lükteti a szívem,
Majd én a lövészárokba a löttyöt előre viszem.
Idejönnek civil oroszok, hogy ők is éheznek,
De mit tegyünk? Nincs nekünk se, nem adunk az éhesnek…
Sőt, a civilt befogjuk! Elfogtunk erre lövöldöző muszkát.
Ő a testet a gödörbe dobja, majd hozzá mészből egy lapát!
Itt vagyok a fronton, lövöldözők muszkára, másokra,
Mikor kicsike voltam, nem vágytam ilyen adventokra!
Majd itt töltöm a Karácsonyt, ha megérem, nem lövöldözök...
Ha a muszka hagyja, akkor társaimmal ott ökörködök.
Fiatal vagyok, jól elvették… fiatalságom,
Úgy tűnik senkit, nem érdekel a szabadságom.
Az ácsolt barakkba, tél hidege beszökik,
És ki peches, nem lesz itt, a lehet, meglövik,
De a családja ezt nem is tudja, otthon velük együtt van,
Ott még karácsonykor a család szeretetében jelen van.
Túl kell élnem! Nekem életben kell maradnom!
Ez a jövőm, ez az én harci feladatom!
Szinte kezemben tartom, az otthoni bejglit…
Asszony! Érzem, szinte csókolom az ajkaid…
A barakkba is hideg van, a tél már beszökött oda.
Ott egy fát fel is állítunk és Miatyánk lesz az óda!
Halkan hagyja el ajkunkat a „menyből az angyal”,
A fa alatt sem tudunk mit kezdeni a faggyal.
Életben kell maradnom!
Engem vár a családom!
Remélem otthoniak szívében is, zeng ez a dal…
Család és hazaszeretetem legyen az őrangyal!
Otthoniak szívében, én remélem, zengve, száll e dal…
Hazaszeretet és családom legyen nekem őrangyal!
Vecsés, 2012. december 18. – Kustra Ferenc
Rika Fabbro: Otthon advent van c. verse ihletésével