A beteljesületlen vágy
Írta: iytop Dátum: February 23 2015 18:10:17
H
Én a nyárban voltam, te a nyárban voltál,
vízválasztó volt számunkra - a nyár a vége felé járt -,
Mehetnékje volt játékos gondolatomban, vele simogattam a földet,
míg a be nem teljesült kék ég alatt a sziklákra hajoltam ... hajoltál.
Teljes hír
Én a nyárban voltam, te a nyárban voltál,
vízválasztó volt számunkra - a nyár a vége felé járt -,
Mehetnékje volt játékos gondolatomban, vele simogattam a földet,
míg a be nem teljesült kék ég alatt a sziklákra hajoltam ... hajoltál.
Hosszan magam elé néztem. A hallgatás nagy,
mert lehet reszketett a hangunk.
A kimagasló kapuból a völgyig a víz megöregszik,
s az idő órája megállás nélkül rág.
Sok maradt hátul, ugyanannyi lesz ezentúl is,
bár kevésnek fog tűnni. Elbújunk, égünk látva a nyári látomást, szívünket zárjuk a ki nem ejtett szavakért,
és hallgatjuk a hallgatást.
Az ösvény lefelé megy, mint a füst a nem létező áldozathozásból,
mostantól az utunk a hegy nyergén és a völgyekben vezet,
ezerszer elárultuk voltunkat,
bár a vérünk hívott, de győzni nem akartunk... beteljesületlen lett a vágyunk-azért mindent nem lehet-.