Jaj nekem ! Szép arc, meleg, törékeny tekintet.
Jaj nekem ! Semmihez sem hasonlítható, mert te magad vagy a végzet.
Jaj nekem ! Édes hang, büszke, gőgös természet,
Szerényen adtál magas merészséget a gyengének.
Jaj nekem ! Sebeket adjon mélabúnak a kacagásod,
csak a halál lehet testvér, és a bolond gondolatom.
Lélek, aki jót akar egyszer.
Ó, rossz időben születtem, rossz időben jöttem.
Csak te lehet a lelkemnek a tüze
nélküled semminek sincs értelme,
fájdalom és egy legyőzött eszme.
Reményt nyújtasz, vágyat ébresztettél lelkemben,
abban a varázslatban, abban a széteső órában,
melyben csak a szél hal meg, és a szerelem.