- Polágh Péter (még) megíratlan opusához -
Látványra méretezett ablak:
a hercegnő modora tüske
ruháit bánat szaggatta
s Ő egyre rózsákkal provokálja
a Teremtő enyészetet
Dacból vörös az ablakkeret
kikönyörgi a házból az éjjelt
s hagyja sziromlani
a torokba rekedt szavak helyett
a félálomra csukódó szemet
Ajtót tár a fájdalom
Isten fehérben lebegi át
a sötétbe burkolódzó szobát
hagyja megrezzenni a csöndet
a képbe pingált
megtört gerincű hegyet
- állni! Míg
a hajnal az álmot feledi
s az alkonyi érkezést hessenti
mérleget állít kékvérű tusáknak
- a köznép képes a lakomára