Kilátástalanság…
Írta: KiberFeri Dátum: July 05 2015 08:57:29
Gy.

A kilátástalanság,
Egyenlő sorstalanság.
Bármerre nézek fekete erdő,
Fák között nemhogy fű, semmi sem nő.
Teljes hír


A kilátástalanság,
Egyenlő sorstalanság.
Bármerre nézek fekete erdő,
Fák között nemhogy fű, semmi sem nő.
Ide állatok sem tévednek,
Ők ebben tévedhetetlenek.

Egyedül botorkálok,
Csukott szemmel nem látok,
Fáknak sorra nekimegyek
És majd rám dőlnek a hegyek.

Keresem a kiutat,
Mit vak sötétség mutat;
Mély, feneketlen kutat.
Már csak az kell, hogy hopp, beleessek
Így a Föld túloldalán lehessek.

Az sem oly' jó, mert magyar vagyok
Vagy mifene és én itt halok
Meg majdan a hazámban,
Vályogviskó házamban.
Már csak ez a kívánságom,
De a jövőt nem láthatom.

Már semmit sem tudok, semmit sem érzek,
Már hiába dúlnak bennem érzése.
Az élet olyan, mint... amilyen.
Nekem ilyen jutott… semmilyen.

Vecsés, 2011. május 7. – Kustra Ferenc