Rég elszállt a boldogság
Írta: mullermama Dátum: February 28 2008 07:46:01
Elmúlt észrevétlenül, s most az idõ távolából
Úgy tünik,hogy csak egy perc volt a boldogság.
Teljes hír
Szobám ablakából néztem a haldokló természetet.
Kint csendesen hullt a hó,
S néha- néha a hófellegek közül
Kikandikált, egy gyenge napsugár,
S felvillan elõttem egy régi nyár.
Boldog voltam, színes szép emlékek
Villannak eszembe,de hol van már az a nyár?
Elmúlt észrevétlenül, s most az idõ távolából
Úgy tünik,hogy csak egy perc volt a boldogság.
Nyárra õsz jött.
S ahogy a fákról peregtek a levelek,
Úgy peregtek arcomról a könnyek.
A lassan lehulló levelek a nyarat síratják.
Tán én is? Igen, csúnyán becsapott a nyár.
Most még melegen süt a nap, szórja aranyát,
De szívem mélyérõl nyomtalanul eltünt a boldogság.
Az õsz elszállt szívem felett, s vele minden ami jó,
Szívembe betört a tél, s halkan hullt a hó...
Majd a hó jéggé fagyott, Hiába kemény a tél,
S az üvöltõ szél, egy szomorú nótát zenél.
Vajon lesz-e a tavasznak oly meleg fuvallata,
melyben feloldódik a szép,s szívemrõl lassan leolvad a jég?
Lesz-e oly mosoly, mely felvidítja szívem,
És olyan boldogság, mely feledteti a tél szomorú szavát?
Veszprém 1966 julius.28