Ovidius ( Római Költő )
Írta: Tiberius Dátum: September 27 2015 19:30:57
V
Mint száműzött vad hazámtól távol,
Fekete tenger partjait árván kószálóm.
Idegen kenyéren sínylődöm nyomorult
életem napjain tűnődöm,vergődöm.
Teljes hír
Ovidius....
Mint száműzött vad hazámtól távol,
Fekete tenger partjait árván kószálóm.
Idegen kenyéren sínylődöm nyomorult
életem napjain tűnődöm,vergődöm.
Száműzöttje vagyok a császárnak ki
vágyódó dalaimat kipellengérezte s
magammal együtt szélnek eresztette,
legalább az életemet megmentette.
Rómát és kertjeit álmodom szüntelen
honvágyam öli bánatos szívemet.
Nem vigasztal itt már semmi,lassú halál
az életem,Augusztus könyörülj nekem.!
Oh. Róma legszebbike világok városainak
kívánságom,hogy még egyszer láthatnálak.
Azt a helyet,ahol nőmet a fórum előtt
megismertem kit soha el nem feledtem.
Valamikor gráciák éltettek,éljenezték
dalaim,mikor én vittem a szót a phanteon
Későbbi generációk kik majd hallásból
ismertek,talán még azt is elfelejtitek.
Nem vétettem,dalaimban igazat szóltam
amit azóta számtalanszor megbántam.
Hatalmas császár esdeklem előtted,legalább
azt engedd meg,hogy koporsóm hazavigyétek