Megszokás
Írta: borsylaszlo2379 Dátum: Február 29 2008 11:15:02

---

I
S a nedves szürke pára,
Rátelepedett az utca porára.

---

Teljes hír

---

I


Az éjjel sokkal hidegebb lett,
Reggelre gomolygó köd terjengett,
S a nedves szürke pára,
Rátelepedett az utca porára.

Az áthatolhatatlan szürkeségben
Emberek siettek serényen,
Életük megszokott ritmusában,
Szorgalmasan igyekeztek munkába.

Az alvó város lassan megtelt élettel,
Közben az aranyos napocska is felkelt,
Szétömlött a drága napfény a háza között.
S mintegy varázsütésre szétoszlatta a ködöt.

Haladtam megszokott pályámon mint az lektron,
Olyasfélét éreztem, hiányzik a táskám nagyon,
Eszembe villant amint megláttam a Napot,
Hogy én ma reggeltõl szabadságon vagyok.

Csak álltam pillanatokig bénán,
A zajló tömegben határozatlanul, némán,
Mig elért a tudatomig, mit tegyek,
Elindultam visszafelé, hogy hazamegyek.