Írói fantázia
Írta: gyongyszem555 Dátum: October 04 2015 09:36:11
M

Hogy mire a Nap is felkel
ismernem kell titkait,
rám bízza, hogy mit kell tennem
vagy mondja, írjad itt...
Teljes hír


Kopogtat ő hajnaltájban
felfedi a bájait,
ne keressek szebbet másban
elsuttogja vágyait

Hogy mire a Nap is felkel
ismernem kell titkait,
rám bízza, hogy mit kell tennem
vagy mondja, írjad itt...

Itt ahol a madár sem jár
de mi ketten létezünk
bólogat és feje nem fáj
diktál közben...két etűd!

Néha szőke, néha barna
vagy vörös és kék szemű
lelkét most a vágya hajtja
vele van a fény, s derű!

Mondd el kedves, miről írnál,
miről mondjak szépeket,
elmondjam az inkák titkát?
Vagy csupán a lényeget?

Bejárnád a egész Földet,
képzeleted úgy csapong
minden ember csak úgy törtet
nem hallja azt, ki jajong?

Fájdalmakról írni könnyű?
Hogyha átéled csupán?
Tehetséged itt nem törpül
most ne nézz rám butát!

Nagyon jól tudod Te kedves,
írni csakis akkor tudsz
génjeidben örökölted
egyre feljebb akkor jutsz!

Mit suttogjak kis füledbe
szép az élet, élni jó?
Hogyan rakod azt sorrendbe
ha felhő lába még kilóg,

de a Nap már izzik látod,
elűzi a felleget
tudom mindig Te is vágyod
szebb legyen az életed!


Elsuttogom halkan, csendben
figyelj, egyszer mondom el
nekem mindig csak Te kellesz
él'ted hol rontottad el?

Meséld el és fantáziálj
én vagyok az ötleted,
ablakodat mindig kitárd,
repülj, gyere, jöjj velem!

Megmutatom hol a csoda
ne félj már a mindenét!
Gyere velem, oda, oda!
Olvasd el e szép regényt!

Működtesd a fantáziád,
segítek hisz itt vagyok!
Úgy ahogy én, Te úgy csináld
úgy bizony, mint a nagyok!

Tudom, tudom, nem akarsz Te
naggyá válni kedvesem
szépen, halkan, csak ballagj be,
köztudatba rendesen!

És ha netán csillogtatnád
csillagfényed, üzenet
lelkedben majd ott lesz a vágy
soha el nem tünteted!

Írni akarsz minden szépről,
vágyról, kéjről, istenem!
megrészegült csillagfényről
áthatol az éteren!

Boldogságról, szeretetről
láthatod, hogy mily' kevés,
vers lesz, igen vers lesz ebből
halld hangszerem, mit zenél?

Könnyűzenét, netán búsat,
mindegy, végül mindegy is
lelked húrján végig futtat
örömet és hitet is...

Engedd be az otthonodba
elmondja az életét
figyelj rá, hisz nem goromba
neked adná fél kezét...

Neked adná, hogyha baj van
neked adná mindenét
hadd suttogjon ő hajnalban
simogasd meg szép fejét!

Hallgasd, hallgasd áhítattal
tudom, téged érdekel
ébreszt gyorsan madárdallal
szép lelkedben fényre lel!