Mikor meghalok...
Írta: iytop Dátum: November 04 2015 00:02:00
M

Csak az erdő fái után sírok majd,
mikor látni fogom, mint ölelkeznek az éggel,
hirdetve a különleges reggelt,
melyben már nem lesz alku a halál kegyével.
Teljes hír


Tudom szép nap lesz mikor meghalok,
összekulcsolt kezemet égetni fogja a Nap,
és elsőként fogom érezni...
ünnep, és holnap nem kell felkelni.

Csak az erdő fái után sírok majd,
mikor látni fogom, mint ölelkeznek az éggel,
hirdetve a különleges reggelt,
melyben már nem lesz alku a halál kegyével.

Átkarol egy ostoba, gyámoltalan önszerelem,
zavaros könnyek a földön,
összegyűlve a szám sarkában
csodálkoznak, hogy még mosolygok.

De váratlanul, a homlokom felett nőni fog az éj,
egyformán mosolygok, és a csillagok
a messzeségben elhervadnak énvelem...
és jönni fognak a nem szeretem napok.

Csak úgy egyszeriből, a szemhéjam alatt,
és minden a mélybe esik, hol a csend,
mint mindig, én közel leszek...
de talán túl messze, mellettetek.