Az én városom
Írta: hzsike Dátum: February 10 2016 21:20:01
V
Szeretlek gyönyörű városom!
Akár egy sziklakő-vártorony,
hegyektől ölelt az otthonod.
Kiállva ezernyi ostromot,
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Az én városom
Szeretlek gyönyörű városom!
Akár egy sziklakő-vártorony,
hegyektől ölelt az otthonod.
Kiállva ezernyi ostromot,
barlangok védték a népet itt,
s ösvény, mely túlélni félre vitt.
Ezernyi áldozat, ősi vér -
hőstettek híre az égig ér,
s hódolni nékik egy szent madár
bronzfényű, gigászi szobra áll.
Turulunk sasszemű őr legyen,
vigyázni múltunk, a Kő-hegyen!
Bástyáid gyomrában szén lapult,
bányász itt küzdeni megtanult -
elemek harca volt, hős dolog!
Elmúlik minden, a Föld forog…
Kifosztott, fekete vájatok,
patinás emlékké váljatok!
Patakok, források, dús vizek,
a szomját eloltják bárkinek,
ha egy is szűkösen folyt, apadt,
ezernyi másikból új fakadt,
merthogy az élet itt meg nem áll,
ámulva néz, aki erre jár;
házsorok, üzemek, iskolák,
többsávos, kanyargós, útcsodák,
terek, s a parkokban száz virág,
színházak, jövőkép - új világ!
Szeretlek gyönyörű városom!
Létednek éveit számolom;
hetvenhez közel, már szép idő,
remény vagy, hidakat építő!
Itt élek, itt rovom vén utam -
áldd meg e szent helyet én Uram!
Gyermekként jöttem, s még itt vagyok -
hitemből templomot itt rakok!
2016.02.10.