Tojás, csapott só, liszt, úgy fél kilóval,
cukor elégnyi, kevés olvasztott vaj,
s elkevergetni bíztató erővel
a tejben megfutatott élesztővel,
s még épp elég tej, s gyúrni finom kézzel,
amíg a vaj nem vegyül az egésszel,
majd szeretetből tálnyit hozzáadni,
és előírt időre kelni hagyni,
a percből negyven épp elégnyi lesz tán,
és tanyát ver a lisztes gyúródeszkán,
s eldarabolni, pontban annyi szálhoz,
mi igazul a tervezett fonáshoz,
s mert új kelesztést vár formázott teste,
még duzzalódik kicsinyét a beste,
majd pötty apróság, hogy a kalács máza
rásárgulózzon a búzakalászra,
egy tojással kell a fölét bekenni,
a ténykedés nagy vonalakban ennyi,
aztán kivárni leskelődő fővel,
mint szerelmeteskedik a sütővel,
s a végeredmény pillekönnyűn szárnyal,
az egész házat átjárt illatával.