H.Gábor Erzsébet
Új tavasz
Szirmokat bont a szép tavasz,
a gyenge ág csak két arasz,
de telve rüggyel vastagon -
ünnepet vár az alkalom!
Omlik a fürtös orgona,
messzire száll az illata,
lepkepár röppen, tűz a Nap,
feszül a vágy a fű alatt.
Tulipán, jácint, nárciszok -
kehelyük mélyén száz titok,
méhecske zümmög, s míg poroz,
szárnyára manna záporoz.
Madár dalol az almafán -
angyalok laknak arra tán?
Hangja oly tiszta, s mennyei,
akár a forrás cseppjei.
Szellő jár halkan, s oly szelíd,
öröm tavában megmerít,
rezeg a szívben már a húr -
gyönyörű fenn a kék azúr!
Szeretlek téged új tavasz,
Isteni áldás, dús malaszt,
reménység, boldog holnapok -
akár a Nap, ha felragyog!