... hol nem volt
Írta: iytop Dátum: April 18 2016 08:18:00
V
Hányszor zúztam össze magam!
Végül mindig kiteljesedtem,
s mind annyiszor éreztem,
hogy elvesződik valami bennem.
Teljes hír
Hányszor zúztam össze magam!
Végül mindig kiteljesedtem,
s mind annyiszor éreztem,
hogy elvesződik valami bennem.
Nem tudom, hogy téged elveszítlek-e
nem tudom, hogy én elveszek-e
de érzem, hogy bennünk valami kivesződik...
egy szó, egy gondolat és megérint mindkettőnket.
Eljön újra egy pillanat,
s az idő egy helyben megáll,
ez a mi kedves pillanatunk,
az idő mozdulatlan, de mégis megszán minket.
Látlak, bujkálva figyelsz engem,
ugyanúgy, mint máskor,
az arcvonásaim, a mosolygásom
mindig ugyanazok maradnak, úgy léteznek, mint valami vándor.
Az est órájában indulj,
ez a mi titkos álmunk,
mely csak azon az estén fog virágozni,
meséket nem fogunk mondani.
Ó, ez az én egyszerű mesém,
sosem voltam még ilyen szomorú,
én már nem az vagyok a múltból,
és te vagy az az akkorból...
Mi itt vagyunk és a szerelmünk ért a régi szóból.