Deviáns ima
Írta: ermi-enigma Dátum: May 31 2016 09:06:23
M
Üresek a lámpavasak, csak a szél
fütyül köztük, de valahol súlyos
léptek dobbannak a kopott köveken,
Teljes hír
Nincs megbocsájtás, mert bűn sincs,
csak kedvetlen öntelt emberek szabta
szabályok fonnak pókhálót rád,
ahol álmok halnak vergődve, kétségek
közé temetve, mert a gyűlölet
birokra kelt, és fogásra lelt.
Fennkölt, hamis hit, mint gitt foglalja
léted keretek közé - mozdulatlan -
megmásíthatatlan parancsolattal,
Péter-fillérek peregnek pléh perselyekbe,
mit kapzsi kezek számolnak zsebükbe
nyálcsorgatva, sötétben megbújva,
tőled lopják el az életet.
Üresek a lámpavasak, csak a szél
fütyül köztük, de valahol súlyos
léptek dobbannak a kopott köveken,
hogy átírják a jelen történelmét,
és jövőt teremtsenek, ha van jövő,
most undorral meghúzhatod magad
valahol a szélárnyékban.
Önjelölt tálentumok rajzolnak rád
jeleket besorolva az osztályzott
és megvetett népalja kaszthoz,
míg ő elvárja, hogy József Attila
előre köszönjön, bár lehet,
a kalapemelésre csak köp egyet.
Kedves Holger úr, nem születtél
hiába, fertőző génjeid sokasodnak,
s betűk szaporodnak az önimádat
oltárán, míg a mellékhajókban
örök-érték ikonok tűnnek el a
légyszaros időmúlás alatt.