Római parton
Írta: Tiberius Dátum: July 20 2016 05:21:30
H
Emlékszel még,ketten ültünk a parton,
gondolataink messze távolon.
Szemeidben a napsugár fénye,
szomorúságot varázsolt képedre.
Teljes hír
Római parton
Emlékszel még,ketten ültünk a parton,
gondolataink messze távolon.
Szemeidben a napsugár fénye,
szomorúságot varázsolt képedre.
Akkor te azt mondtad:meddig még ,
meddig fog tartani ez a szegénység?
Nincstelenek vagyunk és éhesek,
szerelmünk kopik,egyre kevesebb.
Szerelmünk lángolt valaha,csókjaink
nem szüntek meg soha.
Tehetetlenül vágyódtunk valamire,
szebb életnek reményébe.
Kértelek,hogy várj,ne add fel könnyen,
sorsunk változni fog a jövőben.
Tartsunk ki egymás mellett ha szeretsz,
meglátod megéri a türelmedet.
Új idők jönnek,látom a láthatáron,
szerelmünk virágozni fog mint az álom.
Türelmed gyönyörű rózsákat fog teremni
boldogságunkkal nem fogsz betelni.
A Nap már lement,alkony borult a vidékre,
akár csak az én fájó szivemre.
Mert nem értettem meg,hogy egy nő,
nem hisz az igéretekben.