Összerakja a szellő-harang,
a ragyogó, hipnotikus,
hervadó kompozíciót,
fosztogat a vidám muzsikus.
Kacarászik a suttogó szél,
smaragd- zöld berekben ringat.
Fürgén, dúdolva felkúszik
a bronz színű vadszőlő inda.
Utolsó cseppjeit tölti be
az ősz, öblös poharába.
Zendül, zeng a zord zivatar,
színes kincset rak kosarába.
Nyújtózkodik a vén napsugár,
óaranyban lüktet a nyír.
Sóhajtozik a rőt erdő,
káprázatos szimfóniát sír.
Izzó vörös, avar- színeken
megcsillan a fénylő harmat.
Szépségedtől lelkem zenél,
ám lassan elalszik a dal, zaj.