Egyedül az éjben
Írta: iytop Dátum: February 01 2017 09:05:28
H
A hókristályokból kihallom a zongora hangját,
és nem vagyok veled, jaj nem vagyok veled,
egy zongora koncert, ha jól hallom Chopin,
az éjben hosszú az út, és nem kerek.
Teljes hír
A hókristályokból kihallom a zongora hangját,
és nem vagyok veled, jaj nem vagyok veled,
egy zongora koncert, ha jól hallom Chopin,
az éjben hosszú az út, és nem kerek.
Unom a telet, a sírásból is elegem van,
ezer ágyban szeretkezünk,
szétszaggatott a tavaszias havazás,
mint a menyasszony fátyla a késő éjben.
Ha egyszer mégis velem tudnál lenni,
minden másképp lenne, attól nem lenne jobb,
a házak felett füstök, a házakban a szerelem,
az ég füstös, a szerelem kegyetlen.
Annál a kályhánál térdelek, ami összekötött minket...,
úgy megkérdezném: van-e még esélyem nálad,
elképzellek ahogy csillogsz az ajtóban,
tenyeredből a meleg hamut szórva...
Visszakérnélek, de nincs kitől,
Chopin a maradék,
csendes minden,
hideg van és jégből az éj.