A csodaszarvas
Írta: hzsike Dátum: April 29 2017 16:01:29
V
Dúsgazdag erdeik vadait kilőtték,
s szívüknek óhaját örömmel követték,
Nimródnak fiai, Hunor, és Magyar is,
tudták, hogy sorsuk ez, az útjuk hazavisz.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
A csodaszarvas
Dúsgazdag erdeik vadait kilőtték,
s szívüknek óhaját örömmel követték,
Nimródnak fiai, Hunor, és Magyar is,
tudták, hogy sorsuk ez, az útjuk hazavisz.
Az útjuk hazavisz, tudták, hogy sorsuk ez,
azt is, hogy vigyázni Istenük velük lesz.
Ó mennyi fájdalmat kell nekik élni át -
az apjuk zokogva engedte két fiát!
Engedte két fiát az apjuk zokogva -
bárcsak, egy fáklyaláng útjukon lobogna,
mutatni jó irányt, álmukat meglelni,
s indultak fiai, lovukat nyergelni.
Lovukat nyergelni indultak fiai,
bőrtokban lapultak íjaik nyilai,
száz vitéz remélte vélük az új csodát,
lópaták verték fel a száraz út porát.
A száraz út porát lópaták verték fel,
ellepve mindent a szürkepor-festékkel.
Egyszer csak, nagytestű dánszarvas jelent meg -
királyi külseje tekintélyt teremtett!
Hatalmas agancsa egymásba fonódva -
akár egy istenség, úgy állt a bozótba!
No mi lesz vadászok? - kérkedve hunyorgott,
szemével bűvölve Magyart, és Hunort ott.
Magyart, és Hunort ott szemével bűvölve,
hirtelen megfordult, s eliszkolt örökre.
Utána eredtek felajzott vadászok,
többé már nem lelték sehol a nyomát ott.
Sehol a nyomát ott többé már nem lelték,
sátrukat fáradtan, kínlódva, leverték,
s mikor a Nap felkelt, intettek egymásnak -
ily csodás vidéket eddig még nem láttak!
Eddig még nem láttak ily csodás vidéket,
imákat mormoltak, gyönyörű igéket.
Hatalmas hegyek közt dús folyók robogtak,
a réten dalolva leányok forogtak.
Leányok forogtak a réten, dalolva,
egymásnak derekát szorosan karolva.
Dúl-nak, a lyányai voltak a legszebbek,
az ifjak azonnal beléjük szerettek.
Beléjük szerettek az ifjak azonnal,
frigyre is léptek ott, Magyarral, Hunorral.
Istentől vezetve, szarvasuk nyomában,
otthonra találtak, e csodás hazában!
2017.04.29.