Gyertyán- liánt fon körénk a nyári csönd,
bizsereg szívünk, félve kívánunk.
Egymásra nézünk ábrándos szemekkel,
talán valóra válik az álmunk!-
Olyan jó itt veled, olyan nyugtató,
oly izgató! Kutatlak, szeressed!
Ölelj hát, egyre hevesebben, csókolj,
már szinte szikrázik álom-tested.
Milyen káprázatos ez a szédülés!
Nem bánom szétzilált, kócos tincsem!
Kemény karod ringasson el gyengéden,
te vagy az én legféltettebb kincsem.