Már évek telnek el,
S eszedbe jut a régi életed.
Emlékezz a multra,mi
Oly nagyon szép volt
13éves voltál,mikor
Írtam e pár sort.
Édes kislány voltál,jó is,
Rossz is néha.
Inkább hallgattál a jóra,
Mint a rosszra.
Hálásan tudtál, s
Õszintén szeretni,
De báttyáddal is sokszor
Össze tudtál veszni!
Törékeny lelked õrizd
Mindig meg,
Szeresd,kiket lehet,
Senkit ne nevess!
Légy hálás mint mindig,
Örülj az életnek!
Ha majd remeg a kezed
E kis könyvet lapozván,
Szõke hajad õszben játszik már.
S olvasod a sok szép sort,
Mit mások írtak néked,
Vedd elõ mégis a legszebb emléked!
Édesanyád írta,ki igazán szeretett,
Bármit tettél is, soha meg nem vetett!
Légy te boldog mindíg,
Soha ne szenvedj!
Örökké, a sírig szeress,
S szeressenek téged!
Édesanyám-Kovács Rózsa verse