Díszes faláda, koporsó,
alvóhelynek az utolsó.
Ráborulnak a virágok,
de nem érzed az illatot.
Nem látod a könnyezőket,
nem hallod gyászoló zenédet.
Porból lettél, porrá leszel,
emlékekből is elveszel.
Odalent már nem fáj semmi,
örökké lehet pihenni.
M