Vérző alkony
Írta: Manon Dátum: Szeptember 10 2018 14:39:04
M

Rég ellobbant a vágyak őstüze,
megfakult érzések sápadó szelleme.
Vánszorgó létem vérző alkonya
jövőmet álmaim homlokára fonta.
Teljes hír


Az ősz megpihent egy sárguló levélen,
a nyár még utolsót sóhajtott értem.
Hirtelen tenyerembe hullott,
hogy az életem lassan utánam kullog.
Itt ülök a semmi közepén,
fülembe még hárfázik a remény.
Isten nem lesz hozzám mostoha,
hiába ütött-vert a sors ostora.
Felednem kell alvadó múltamat,
talán a bánatból új rügyek pattannak.
Rég ellobbant vágyaim őstüze
megfakult érzések sápadó szelleme.
Vánszorgó létem vérző alkonya
jövőmet álmaim homlokára fonta.