Hosszú út
Írta: Manon Dátum: Október 09 2018 00:05:00
M

Várnak ködös, távoli partok,
szikláimra a szél felhőket rajzolt.
Mezítláb indulok hosszú utamra,
belebotlom néhány színes kavicsba.
Teljes hír


Nézem tajtékba alvadó reményem,
én döntöm el, hogy meddig éljen.
Felfénylettek ugyan a csillagok,
de varázsütésre mind elhagyott.

Sűrű csendembe alélt szavak
pihennek árnyékos dombok alatt.
A tenger morajlását hallgatom,
ahogy hullám törik meg a homokon.

Várnak ködös, távoli partok,
szikláimra a szél felhőket rajzolt.
Mezítláb indulok hosszú utamra,
belebotlom néhány színes kavicsba.

A magányt társammá fogadtam,
velem lélegzik minden pillanatban.
Gazdátlanul hagyott létemre révedek,
üres, akár egy korhadó képkeret.