Vigyél el
Írta: Manon Dátum: Október 10 2018 00:00:00
M

Vigyél el engem messzire,
meszelt falú házhoz a domboldalban,
ahol belenézhetek nagyanyám szemébe,
akinek örökké gyermek maradtam.
Teljes hír


Vigyél el engem messzire,
meszelt falú házhoz a domboldalban,
ahol belenézhetek nagyanyám szemébe,
akinek örökké gyermek maradtam.

Repíts gyorsan, hogy foghassam kezét,
ráncos kezét, amivel mindig dolgozott,
sokáig éljen, áldja meg az ég,
imádkozzanak érte az angyalok.

Háta meggörbült, botra támaszkodik,
de mosolya elmossa a gyűrött éveket,
szeretetének mindig helyet szorít,
arcán titkos emlékek fénylenek.

Életéről mesél, hallgatom kacaját,
lopott perceink gyorsan elszaladnak,
a domboldalban susognak a kis fák,
boldogság gyümölcsét érleli a pillanat.