Felnézek az Égre,
a tovaszálló fellegekre,
várok Tőled egy jelet.
Várok egy arcra, egy kézre,
egy egyszerű intésre,
hogy, látsz Te is engem!
Vagy, talán a képzeletem
játszik velem, Egyetlenem?
Tudom, hogy ott lehetsz fent!
Én, még most is szeretlek,
Téged, soha el nem feledlek,
mindenütt téged kereslek!
Megyek sírodhoz, mely zord,
hideg és hihetetlen,
hogy Te ott vagy lent mélyen.
Nem hiszem el,
hogy nem vagy velem,
egyedül, nélküled ez már nem élet!