Hol lehet meglelni az Élet válaszát,
amire kényszerít a döbbent értelem.
Mert olyat tapasztalt, hogy hirtelen megállt
és tájékozódni, eszmélni kénytelen.
Amikor az utunk választást követel,
mert ismeretlen a táj, ahol megálltunk,
riadt kiáltásunkra senki nem felel!
Vagy egy vadállattal hoz össze a sorsunk,
egy nagy pusztán állunk és egyedül vagyunk,
szemben vérszomjas, gonosz, gyilkos ellenség!
Döntésünktől függ nyomorult életünk.
Amink van, szabadulásunkra nem elég!
Mert nincs érv, nincs tudás, csak sötét félelem!
Vajon lesz mód életünk folyamán,
hol nem látszik a szabadító kegyelem
és szemben áll velünk a kacagó Sátán?
Veszni látszik már az életünk értelme.
Maradunk e, vagy elmegyünk örökre!
Testi, vagy lelki gyötrelmes pokolra!
Vagy átvészeljük, sok veszteséggel talán,
életünk végéig sérülve, nyomorogva!
Biztosan előjön, talán még többször is,
amikor döntésünktől függ majd az élet!
Nos, akkor kell tudni, segítséget kérni!
De akkor csak egyetlen helyes kérés lehet,
amiben akkor nagyon, nagyon kell hinni!
Nem lehet a kérés, a könyörgés hamis,
mert el kell érni Őt, aki a Hatalom!
Akié e világ, azé az irgalom!
Mert aki megkapta, nem csak szabadul,
hanem győz, áldást nyer, diadalmat arat!
Új jövő, új élet színterére indul!
A könyörgés mellett, felzeng az imádat
Ezzel lép magasabb szintre e világban,
ahol sok szint van, a népek sokadalmán!
Ki, milyen közel van, ki milyen távol van,
attól, Aki ott ül a Mindenség Trónján!
Az utat meg kell járni hamar, míg lehet!
Míg adatott nekünk a Kegyelmi Idő!
Tudni kell, hogy mi a Neki tetsző élet?
Mit vár el tőlünk a Kegyelmes Teremtő!