Hősök nélkül
Írta: Sz.Martin Dátum: Június 09 2019 07:48:11
M

Eljárt az idő velünk, a csillagok se olyanok,
S te kardot rántasz, azt hiszed látnak az angyalok,
A hold vöröslik s a nap is fekete,
Már az lenne félelmetes, ha hinnél istenedbe.
Teljes hír


Halld szavam, te, kit szíve hozott,
Halld most hírem, mit még senki nem mondott,
Rakd le a fegyvert gyermekem és ülj le,
Hiába is vagy te Heraklesz köjke.

Eljárt az idő velünk, a csillagok se olyanok,
S te kardot rántasz, azt hiszed látnak az angyalok,
A hold vöröslik s a nap is fekete,
Már az lenne félelmetes, ha hinnél istenedbe.

Gyöngyös az egek útja, de csalódni fogsz,
Gyermeki vérrel teli a bősz Kozmosz,
Nincs szükség még egy halottra,
Téged is kutyaként dobnának halomba.

Én most útra kelek, isteni nyakakra lesve,
Te maradj és ülj itt reggel és estve,
Megmondva mesémet minden őrültnek,
Hogy ezen a világon nincs helye hősöknek.