Gondolatok balladája
Írta: Tiberius Dátum: August 29 2019 19:53:04
V
Egy álommal születtem ami
Végig kísért az életemben,
Ami csak álom maradt,
megvalósulatlan gondolat.
Teljes hír
Gondolatok balladája
Egy álommal születtem ami
Végig kísért az életemben,
Ami csak álom maradt,
megvalósulatlan gondolat.
Mindig éreztem valami tombol
Bennem,ami nem tudott
Kitörni belőlem, hiába volt
Minden igyekezetem.
Mintha valaki fogta volna a
Kezemet mondta,-várj, ez
Nem a te érdemed-,feladtam
Mind a lehetőségeket.
Sokszor volt,hogy majdnem
Elértem,egyszer csak minden
Összeomlott előttem,mert a
Szerencse csak kerülgetett engem
Kiábrándultam nem egyszer, az
Élet furcsa játékot űzött velem.
De megértettem csak egy porszem
Vagyok ebben a zűrös életben.
Csodáltam mindig azokat, kik
Valami érdemlegeset alkottak.
Ami után vágyódtam,megvalósítani
Semmit nem tudtam.
Sok mindenbe kezdtem,semmire
Nem mentem.számtalan festményt
Festettem,amiket mindenki dicsért,
Mert az volt az illem.
A zenében is belekezdtem ami
Talán a legjobban imponált nekem
A vége az lett,sok időt töltöttem,
Csak zene rajongó lettem.
Végül ráültem a szárnyas ló hátára
Ami ledobott,mert ilyen rossz költőt
Még nem látott,habár dicséretet itt is
Kapok,ami nem dukál de elfogadok.
Végül beláttam nincs értelme,
Küzdeni az árral, értékem hiányával
Csak egy selejt vagyok aki a nagy
Tömegben csendesen elkavarog.
Sok időt szenteltem a gyengébb
Nemekre,korán kezdődött szerelemre
Nem, mintha vádolnám őket,
Ők tették boldoggá az életemet.
Végül a Fortuna megsajnált engem,
Elém dobott mindent,amit nem kértem
De elfogadtam szerényen,gondolván:
Talán ez lesz az utolsó esélyem.
Amit élveztem sokáig,míg rájöttem,
Nem más mint harácsolás az élet
Ami magával ragadott menthetetlen.
Szerencsémre jobb útra terelődtem.
Ha volna még egy lehetőségem,egészen
Másképpen kezdeném az életem,de mivel
Az lehetetlen beérem azzal amit a teremtőm
Ki tudja mi okból,szánt nekem.
Ágoston Tibor