Szívemben megcsillant az ősz,
meleg színeivel átölelt.
Lelkemben rigók zenéltek,
derűs béke hozott örömet.
Szívemben megcsillant az ősz,
harmatos pókhálón megpihent.
Földre rozsdás könnyek hulltak,
lassacskán álmos lett a liget.
Szívemben megcsillant az ősz,
rám nézett, bágyadtan mosolygott.
Láttam orcája halovány,
vajon talán belázasodott?
Szívemben megcsillant az ősz,
Ó, nézd! Jaj, sebesen jő az éj!
Lámpás kanócát meggyújtom,
égre nézek, sóhajos az éj.
Szívemben megcsillant az ősz,
bennem csodás emléknek égnek.
Elfojtott könnycsepp buggyant ki:
segíts rögös utamon, kérlek!