SZENVEDÉLYEK RABSÁGÁBAN
Írta: alliteracio Dátum: April 17 2008 07:47:20
H
És most ürítse az rám, egészségemre
Gyümölcslével, tejjel teli poharát
Aki -míg ezeket elolvasta- nem
Rejtette véka alá elnézõ kis mosolyát!
Teljes hír
Ejj, ejj, elmondom én, nem titok,
Mióta megszülettem,
Szenvedélyek rabja vagyok
Kezdõdött azzal, hogy lemondtak
Rólam szülészek, orvosok
Ám két kilómmal kiabáltam:
Én akkor is élni akarok!
Elsõ szenvedélyem...-nosza hát
Beragyogta szüleim otthonát, hazavitték
Nevelgették a konokul élnivágyó Ágikát.
Késõbb szülõértekezleteken megríkatták
Anyámat, ó, nem a betûvetéssel volt gond:
Nem díjazták cserfes csacsi nagy számat
A beskatulyázást soha nem tûrtem
A konvenciókat szenvedélyesen utáltam
Mégis fémjelezték mindenütt a nevem
Mert az életet látványosan imádtam
És mert betörni nem is akartak (az
oviban sem angyalka volt a jelem),
Bájos-vadóc csínytevéseimen
Inkább együtt nevettek velem
Lám, másik szenvedélyem a nevetés,
A bút, bajt gondot feledés, ha kelek
Kacsintva üdvözlöm az égen a Napot
Javíthatatlan örök optimista vagyok
Szenvedélyesen szeretek szeretni, lételemem
Hogy viszontszeressenek, szomjazom
Hogy dédelgessék pátyolgassák nem
Hétköznapi, öntörvényû szétszórt lelkemet
Káros szenvedélyem a pillanatnyi örömök
Tudom, hiba hogy nem nézem a holnapot
Nem bánom, nem siratom a múltamat
-néha elégett hamu-holt álmokat török-
Százévesen is örök gyerek maradok
Egy rakoncátlan "makrancoskata"
Kinek sosem fogy ki égbe szálló dala
Szenvedélyem a jó borok, étel, ital s a zene
Ha rámjön a bolondóra, depinek esélyt
Már nem adok, irány a barátok törzshelye
Ha kell, hajnalig mulatok, s ha ez is bûn
Hát aszondom ott egye meg a fene-
Az vessen rám elsõ követ, ki ily módon
Még sosem vétkezett...-Hukk! Bocsika ha
Imitt-amott hiányzik egy ékezet-
És most ürítse az rám, egészségemre
Gyümölcslével, tejjel teli poharát
Aki -míg ezeket elolvasta- nem
Rejtette véka alá elnézõ kis mosolyát!