Special Day
Írta: Acitle Tina Dátum: April 30 2008 05:26:39
T
Néha a boldogság nem ismer határt,
Ilyenkor semmi sem tehet ebben kárt.
Teljes hír
Special Day
Néha a boldogság nem ismer határt,
Ilyenkor semmi sem tehet ebben kárt.
Végre-valahára eljött annak is napja,
Hogy a sors ezt mind nekem adja!
Órákon át, õrült módjára sikoltozom,
Talán végül bele is reped a plafon.
Álmodozom, mert ez persze csak álom,
Hogy is láthattam volna õt, távoli "ideálom"?
Hogy is jöhetett volna el ide, hozzám?
Hogy is mosolygott volna olyan viccesen rám?
Hogy is adhatott volna ennyi erõt nekem?
Hogy is láthattam volna istenített példaképem?
Én vagyok a legboldogabb ezen a kerek világon,
Hiszen eljött õ, akire már régóta várakozom.
Megadta a segítõ lökést, hogy folytassam,
Hogy már soha, de soha abba ne hagyjam.
Mikor épp csüngtem szavaim, elhatároztam,
Hogy nem másokért fogok írni baromi sokat,
Hanem csak a saját szórakoztatásomra,
Csak hogy nekem tetsszen a kis írott csoda.
Véget ért a gyönyörû álom, elmúlt a káprázat,
S én itt maradtam, földbe gyökerezett lábbal,
Az elbódító emlékekkel, a kínzó kételyekkel,
A nagyszabású tervekkel, légbõl kapott ötletekkel.
Csak egy valami biztos ebben a törékeny világban,
Az, hogy itt mosolyog rám õ, Darren Shan!