Az én társam
Írta: Adry Boszy Dátum: Május 18 2008 23:06:47
Nélküled félember vagyok, az egész egy csonka darabja,
S te nélkülem nem vagy más, mint a szabadság rabja!
V
Teljes hír
Az én társam
Fényem nélkül nem tud a te sötétséged sem létezni,
Fájdalmad nélkül én sem tudok szerelmet érezni.
Csöndem nélkül a saját hangod nem tudnád hallani,
Bûnöd nélkül nem tudnék neked megbocsátást adni!
Nélküled félember vagyok, az egész egy csonka darabja,
S te nélkülem nem vagy más, mint a szabadság rabja!
Az én vérem pumpálja szíved lüktetését,
Én vétkezem, s te vállalod vétkem büntetését!
Téged mardos a bánat, a könny az én szemembõl fakad,
Rajtam csattan a korbács, de a nyoma a te bõrödön marad!
Egyetlen keserû szavadra haragom izzó lángja fellobban,
Szemed egy cinkos kacsintására szívem hevesen megdobban.
Álmatlan várlak éjjelente, mikor elragad hûtlen ármány,
De mindig visszatérsz, mert másnál is csak rám vágynál.
Néha gyûlöllek, és messzire futnék el tõled,
De a szív és a vágy bilincsei nem engednek el mellõled.
Mindegy, hogy együtt vagyunk, vagy elhagyva egymást, távol,
Nem számít, mert akkor is egyek vagyunk, legyünk bárhol!
Szeretlek félig óvatosan, s te szeretsz engem félig merészen,
Ezért vagyunk mi egyek, mert így szeretjük egymást egészen!