Tenger Szilárd: Isten
Írta: tenger Dátum: Június 11 2008 14:10:44
Z
Ha életutad lassan elfogy,
S ki alszik a gyertyaláng,
Ne félj hû szolgám, ne félj,
Én az Isten, várlak! Odaát
Teljes hír
Sötétségbe törtetõ
Leromboló akarat,
Töri, zúzza, porrá,
A rothadásos falakat.
Porrá zuzza szentélyed,
Pogányságod égeti,
S mint jó magvetõ,
Bõ kalászát benned érleli!
Kézenfog, és úgy vezet,
Hangját adja néked,
Szólj hát ember,
Hisz rád szomjaz néped!
Elhidegült világban,
Megtört emberei arcok,
Nézz reájuk szolgám,
S ne add fel értük a harcot.
Hangod leszek Én!
Melyben erõ lesz s akarat,
Csak menj szolgám, menj,
S hallasd, fülnek kedves szavadat!
Add nékik mosolyod,
Gyengéden ölelõ énedet,
S hagyd, hogy õk is érezzék,
Belõled áradó fényemet!
Ha életutad lassan elfogy,
S ki alszik a gyertyaláng,
Ne félj hû szolgám, ne félj,
Én az Isten, várlak! Odaát.