Utazás
Írta: Arys Dátum: July 18 2007 21:38:15
Most a nevemet hallom.
A síneknél nyöszörögsz.
Teljes hír
Mert darabokra hullt az élet,
S mert szétszakít a fejfájás,
Elkezd?dik a történet,
De csak az emlék mi vár.
A vonatom gyorsan száguld,
S a csomagom, útitársam a kín.
A kabin rám zárult,
S a fal is könnyet hint.
Bezárva a félelem falai közt,
Száguld a vagon.
Nincsen út, s nincsen sín, mi összeköt.
Most a sötétségé a hatalom.
Mert voltam már könnycsepp a szemedben,
S voltam dobogó ér a csuklódon.
Sírhatsz, én úgyis elmegyek,
Fájhat még, de én emlék maradok.
Fölszállhatsz a vonatomra,
De sorsomat ne kövesd.
Mert nincsen már fénye a napnak,
S lassan elt?nik az élet.
A könny, mi lehet fájdalom,
De lehet öröm.
Most a nevemet hallom.
A síneknél nyöszörögsz.
Mert lehetek tenger
S lehetek a szemedben szilánk.
Ha vége az életnek,
Te is megtudod mi vár.