A bábu
Írta: lanna Dátum: July 19 2007 05:06:20
Nem akarta, hogy legyen máshogy,
Így volt boldog a buta marionett bábu.
Teljes hír
Felkelt reggel, mikor csörgött az óra.
Lenyomta, majd kibotorkált a mosdóba.
Aztán jött a konyha:
Míg a vizet forralta
Újra ránézett az órára
Nem sok ideje maradt már,
Gyorsan elkészítette kávéját.
Miközben iszogatta a keser? fekete löttyöt,
Fejében a forgács halkan zörgött.
Miel?tt elindult, a tükör elé állt,
És megigazította néhány zsinórját.
Beszállt az autóba és elhajtott,
Semmin sem gondolkodott.
Ebben a hónapban már négyszer késett!
Beletaposott a gázba, hogy id?ben odaérjen.
Odabent várta a szokásos irodai munka,
Pici asztala, monitora.
Minden munkaid? ugyanolyan számára:
Legépeli, mit mások kézzel vetettek papírra.
Nem is tudja, hogy amit kezében tart nap mint nap,
Az az utolsó megmaradt kincse a világnak:
Versek, novellák százai, mit ? sosem fog megérteni,
Csak monoton begépelni és bosszankodni.
A nap végén hazamegy,
Nincs kit felhívna, hogy 'szeretlek'.
Ám otthon már várja legjobb barátja, a tévé,
Mindig boldogan ül le elé.
Nem is kell más neki,
Többr?l nem mer álmodni.
Lefekvés el?tt megigazítja madzagjait,
Red?nyt lehúzva, csillagok fénye nélkül elalszik.
Jót aludt este, nem volt álma;
Nem volt célja, nem volt vágya.
Nem akarta, hogy legyen máshogy,
Így volt boldog a buta marionett bábu.