Angyali vallomás II.
Írta: tenger Dátum: Július 26 2008 17:42:52
C
Léted szárnyán kelek én,
Megidézve az élõ nyarat,
Mely szívem perzseli örökké,
Akárcsak boldogító, édes szavad!
Teljes hír
Láttam szemeid csillogását,
Tudom, hogy szíved válaszol,
S még mindig rajtam érzem,
Két karod, mely szorosan átkarol!
Angyal vagyok, boldog angyal,
De szívem emberként dobog,
A könny nékem is nagyon fáj,
Hisz én nem vagyok robot!
Léted szárnyán kelek én,
Megidézve az élõ nyarat,
Mely szívem perzseli örökké,
Akárcsak boldogító, édes szavad!
Az én arcom nézed,
Rajta, hûss tavak álma,
Mely téged kedvesem,
Csobogó rejtekébe zárna.
Csillagok rejtik létem,
Tengernyi fény átölel,
Üzenve minden hajnalon,
Angyalod, érted így jön el!
Tiéd minden édes álmom,
Angyalseregek boldog éneke,
Mely idõtlen- idõk folyás óta,
A te szívedbe létezett!
Szívedbe ott voltam,
S ma is ott vagyok,
Megfogva két kezed,
Minden áldott hajnalon.
Szívemben örök áldás él,
Lelkemben mámorító hajnal,
Maradtam ma is ki voltam,
Egy tengernyi Angyal!